A Bács-kiskun megyei specialitások a magyar gasztronómia kiemelkedő ritkaságai, amelyeket ma már a magyarság csúcsteljesítményét jelölő hungarikumok közé sorolunk.
Az alföldi ember sohasem félt a munkától. Megzabolázta a futóhomokot, a magyar gyümölcstermesztés központjává, a „szóló szőlő és csengő barack” hazájává tette a Duna-Tisza közét. Manapság számos család kemény munkával például spárgát termel. Mindannyian szeretik az életet élvezni is: jókat enni, és a tartalmas ételeket jófajta homoki borokkal leöblíteni. Ezt az életszeretetet is hirdeti a méltán híres helyi gasztronómia.
Magyarország legnagyobb szőlőtermő területe, az alföldi, vagy másképpen Duna borrégió – az alföldi bor „szülőhazája” – a két folyó ölelésében fekszik, és három egymással összefüggő borvidék: a Kunsági, a Hajósi és a Csongrádi alkotja. Volt idő, amikor az „alföldi” pejoratív jelző volt egy bor esetében. Ma már koránt sincs így. A térség számos nagynevű, komoly hazai és nemzetközi szakmai sikereket elért borászattal büszkélkedhet.
Bács-Kiskun megye eredetvédett nemzeti értéke a Kecskeméti Barackpálinka, amit az egyedi mikroklímában termelt kajszibarackból főznek, már a XVIII-XIX. század óta. E kuriózum külhoni megismertetéséhez maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén, amikor a Budapesten időző trónörökös megízlelve a számára küldött kilenc éves érlelésű, különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.”
A térségben otthonra találó nemzetiségeknek és az általuk meghonosított hagyományoknak köszönhetően épültek be a mindennapokba olyan fogások, mint például a Császártöltés környékén élő svábok Cibl tankid, a Kiskőrösön elterjedt házi szaladgálós káposztás rétes, vagy a felső-bácskai spárgapuffancs.
A félegyházi hízott libamáj méltán sorolható a megbecsült gasztronómiai alapanyagok közé szerte a világon. Ennek titka a Kiskunságban évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalat és a kitűnő állatállomány.
Sok mindenért érdemes ide jönni, például, hogy helyben élvezzük a soltvadkerti fagylaltot, a lajosmizsei szamócát, a belőle készült lekvárokat és a kézműves szanki konyakmeggyet.
A kuriózumok sorát gyarapítják a Kiskunsági Nemzeti Park bivalyai, amelyek legelésükkel és taposásukkal karbantartják a vizes, mocsaras területeket, majd ízletes húsukat élvezhetik az ínyencek.
És ezzel még nem értünk a végére a megye gasztronómiai kínálatát jellemző furcsaságoknak! Bácsalmáson például troll nudlival szokás az unokát kényeztetni, Kecskeméten pedig nem töltik az időt palacsintasütéssel, inkább finom tejes pitét készítenek a palacsinta alapanyagaiból.
…
Forrás: Kiskunfelegyhaza weboldala